A BALATON RÁDIÓAMATŐR DX KLUB
ALAPSZABÁLYA
I.
Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Balaton Rádióamatőr DX Klub
Rövidített neve: BRDXK
2. Az egyesület neve angolul: Balaton Radioamateur DX Club
Rövidített neve angolul: BRDXC
3. Az egyesület székhelye: 8600 Siófok, Kossuth Lajos utca 33/A.
4. Az egyesület jogi személy.
5. Az egyesület határozatlan időre jött létre.
II.
Az egyesület célja és tevékenysége
1. Az egyesület célja:
a. A rádióamatőrök és rádióamatőr sportági versenyzők összefogása és
tevékenységük támogatása, koordinálása.
b. Megteremteni a sportban való részvétel és a versenyzési tevékenység
lehetőségét.
c. Versenysportban a hazai és a nemzetközi versenyeken való részvétel, illetve
ilyen versenyek rendezése.
d. Tömegsportban - ha kell más civil szervezettel, intézménnyel együttműködve -
megteremteni a minél szélesebb rétegek számára a sportban való részvételt, a
versenyzési tevékenység lehetőségét.
e. Oktatás területén elősegíteni a rádióamatőrök szakmai, általános és speciális
műszaki műveltségi szintjének emelését.
f. Elősegíteni az alkotni vágyó szellemet, akaratot, a tagság szabad akaratából
történő közös tevékenységet (szabadidős tevékenységet).
g. A fiataloknál elősegíteni a technika és a nyelvek iránti érdeklődésük felkeltését.
Ennek érdekében együttműködni az általános, közép- és felsőfokú oktatási és
nevelési, valamint más ifjúsági intézményekkel, szervezetekkel.
h. A klub felkarolja és elősegíti a hobbi szintű, kedvtelési rádióamatőr
tevékenységet is.
i. Részt vesz és együttműködik minden olyan tevékenységben, ami a fenti célokat
népszerűsíti és elősegíti.
j. Katasztrófa és rendkívüli helyzet esetén hírközlés biztosítása a
katasztrófavédelmi szervek felkérésére, az együttműködési szerződések,
megállapodások alapján.
2. Az egyesület tevékenysége:
Az egyesület a céljai megvalósítása érdekében szervezi és koordinálja a rádióamatőr
tevékenységet, versenyeket, oktatást és együttműködéseket.
3. Az egyesület közhasznú tevékenységet nem végez.
III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak
támogatást nem nyújt.
IV.
Tagdíj
1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek
2. A tagdíj mértékét és esedékességét évente a közgyűlés határozza meg.
3. Az új tag a belépés évében időarányos tagdíjat fizet, a belépéstől számított 8 napon
belül.
4. A tagok az esedékes tagdíjat minden év július 1-ig kötelesek megfizetni. A fizetés
történhet az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás
útján.
V.
Tagság
Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban
foglalt rendelkezéseket elfogadja.
VI.
Tagsági jogviszony keletkezése
1. A tagság belépési nyilatkozat elfogadásával jön létre.
2. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem
beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással
határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba
foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A
tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VII.
Tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a. A tag kilépésével.
b. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c. A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával
bármikor, indokolás nélkül megszűntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az
elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai
közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát
súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség
folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell
hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő
távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen
biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is
képviseltetheti magát.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az
indokolásnak tartalmazni kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat,
továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló
határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8
napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől
számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés
beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli
időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással,
egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban
kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII.
A tagok jogai
Az egyesület tagja jogosult:
a. az egyesület tevékenységében részt venni
b. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének
megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d. az egyesület irataiba betekinteni
e. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben
jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A
képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba
kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.
IX.
A tagok kötelezettségei
Az egyesület tagja:
a. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület
tevékenységét.
b. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá
vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez
bejelenteni.
X.
Az egyesület szervei
1. Közgyűlés
2. Elnökség
3. Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
A közgyűlés
1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a. az alapszabály módosítása;
b. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e. az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről
szóló jelentésének - elfogadása;
f. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő
az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával,
vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési
igények érvényesítéséről való döntés;
i. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval,
elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli
igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes
küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés
azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az
ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag
hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét,
idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan
részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat
kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés
határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra
történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében
a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot
legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok
és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés
indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az
elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését,
továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak
meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet
elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát
megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a
szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat,
ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő
kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
5. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések
megtétele céljából, ha
a. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
vagy
c. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot
adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület
megszüntetéséről dönteni.
6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.
A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a
határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra
jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű
szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a
jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két
fős szavazatszámláló bizottságot.
8. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a
tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi –
képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú
szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés
levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a. az egyesület nevét és székhelyét;
b. a közgyűlés helyét és idejét;
c. a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv
hitelesítőjének a nevét;
d. a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a
szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy
erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál a jelenlévő, szavazásra
jogosult tagok egyszerű többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem
szavazhat az,
a. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy
f. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
10. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában -
egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának
módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az
egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok
háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
11. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett
tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is
közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Az elnökség
Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben,
amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
1. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra. A közgyűlés a
tisztségviselők megbízását négy évnél rövidebb időtartamban is meghatározhatja.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a. a megbízás időtartamának lejártával;
b. visszahívással;
c. lemondással;
d. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
f. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető
tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy
működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy
megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik
hatályossá.
2. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi
személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat
nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető
tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő
az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a
büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető
tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet
vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól
jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet
folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban
megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői
tevékenységtől.
3. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az
elnökségi ülést az elnök hívja össze írásban, igazolható módon, legalább 8 nappal az ülés
időpontját megelőzően. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és
napirendjét. Az elnökség határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele jelen van. Az
elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet
kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévőket, a megtárgyalt
napirendi pontokat és a hozott határozatokat.
4. Az egyesület vezető tisztségviselői:
a. Elnök
b. Alelnök
c. Elnökségi tag
Az elnök
1. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök önállóan látja el.
2. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános és önálló.
3. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök önállóan gyakorolja.
Az elnök hatásköre:
a. az Alapszabály előírásai, a közgyűlés és elnökségi határozatok végrehajtásának
irányítása és ellenőrzése. Ennek érdekében egy személyben dönt és intézkedik két ülés
között a klubot érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés és az
elnökség kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről az elnökség számára utólagos
beszámolási kötelezettsége van.
b. Képviseli a klubot a mozgalmi és sportági rendezvényeken, versenyeken, továbbá a
hazai és külföldi szervezeteknél, valamint a felügyeleti és államigazgatási szerveknél
és egyéb fórumokon.
c. a közgyűlés és elnökségi ülések összehívásának kezdeményezése és vezetése.
d. az elnökség ülései közötti időben, az alelnök útján megteszi a szükséges
intézkedéseket.
e. aláírási, utalványozási és munkáltatói jogkör gyakorlása.
f. az elnök - utalványozási jogköre kivételével - meghatározott ügyekben, vagy az ügyek
meghatározott fajtájára valamely jogkörét átruházhatja az elnökség meghatározott
tagjára vagy a klub valamely tisztségviselőjére.
Az alelnök
1. Az Alapszabály, a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően, az elnök
irányítása mellett vezeti a klub ügyviteli munkáját.
2. Gondoskodik a közgyűlés és az elnökség elé kerülő előterjesztések kidolgozásáról,
valamint ezen ülések jegyzőkönyveinek, emlékeztetőinek vezetéséről, őrzéséről és
nyilvántartásáról.
3. Szervezi és támogatja a bizottságok munkáját.
4. Gondoskodik a "megőrzendő" (ad depositum) iratok nyilvántartásba vételéről és
megőrzéséről.
5. Gondoskodik a költségvetésbe felvett és utalványozott összegek érvényesítéséről.
6. Gondoskodik a Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság által feltárt, vagy egyéb
úton tudomására jutott hiányosságok megszüntetéséről. Ilyen esetben írásban
tájékoztatja a Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és az elnökséget.
7. Felelős a közgyűlés által jóváhagyott költségvetésnek, a klubvagyonnak a hatályos
jogszabályok szerinti felhasználásáért és kezeléséért.
8. Előkészíti a közgyűlést és az elnökségi üléseket, javaslatot tesz annak napirendjére.
9. Az elnök felmentése, vagy elhalálozása estén az elnöki teljes jogkört átveszi a
legközelebbi közgyűlésig terjedő teljes időszakra.
10. Koordinálja az egyesület gazdálkodási, vállalkozási tevékenységét.
11. Felelősséggel tartozik és munkájáról beszámol a közgyűlésnek és az elnökségnek.
12. Ellátja mindazon teendőket (ügyviteli, képviseleti stb.), amellyel a közgyűlés és az
elnökség megbízza.
Elnökségi tag
1. Megválasztása az Alapszabály előírásai alapján történik.
2. Az elnökségi tag feladata a két közgyűlés között a tagság képviselete.
3. Az elnökségi tag más tisztségekre is megválasztható, illetve kinevezhető.
4. Az elnökség tag az elnökségben szavazati joggal rendelkezik.
Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (GPEB)
1. A Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: ellenőrző bizottság) az
egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére létrehozott szerv.
2. Az ellenőrző bizottság létrehozása nem kötelező, azt az egyesület a működés
átláthatóságának biztosítása érdekében hozta létre.
3. Az ellenőrző bizottság 3 tagból áll, az elnököt és tagjait a közgyűlés választja 4 év
időtartamra.
4. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az egyesület vezető tisztségviselője.
5. Az ellenőrző bizottság feladata különösen:
a. az egyesület gazdálkodásának ellenőrzése,
b. az éves beszámoló véleményezése,
c. a jogszabályok és az alapszabály betartásának vizsgálata.
6. Az ellenőrző bizottság jogosult az egyesület irataiba betekinteni, a vezető
tisztségviselőktől felvilágosítást kérni.
7. Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
Működésének részletes szabályait maga állapítja meg.
XI.
Nyilvántartások
1. Az egyesület a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét,
lakóhelyét/székhelyét és a tagsági jogviszony kezdetének időpontját.
2. Az egyesület a közgyűlés és az elnökség határozatairól nyilvántartást vezet.
XII.
Az egyesület megszűnése
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó
vagyon felhasználásáról a közgyűlés dönt a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek
megfelelően.
xIII.
zárő rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgrári Törvénykönyv és a civil törvény
rendelkezései az irányadók.
Ke|t:2026. március 25.
ALAPSZABÁLYA
I.
Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Balaton Rádióamatőr DX Klub
Rövidített neve: BRDXK
2. Az egyesület neve angolul: Balaton Radioamateur DX Club
Rövidített neve angolul: BRDXC
3. Az egyesület székhelye: 8600 Siófok, Kossuth Lajos utca 33/A.
4. Az egyesület jogi személy.
5. Az egyesület határozatlan időre jött létre.
II.
Az egyesület célja és tevékenysége
1. Az egyesület célja:
a. A rádióamatőrök és rádióamatőr sportági versenyzők összefogása és
tevékenységük támogatása, koordinálása.
b. Megteremteni a sportban való részvétel és a versenyzési tevékenység
lehetőségét.
c. Versenysportban a hazai és a nemzetközi versenyeken való részvétel, illetve
ilyen versenyek rendezése.
d. Tömegsportban - ha kell más civil szervezettel, intézménnyel együttműködve -
megteremteni a minél szélesebb rétegek számára a sportban való részvételt, a
versenyzési tevékenység lehetőségét.
e. Oktatás területén elősegíteni a rádióamatőrök szakmai, általános és speciális
műszaki műveltségi szintjének emelését.
f. Elősegíteni az alkotni vágyó szellemet, akaratot, a tagság szabad akaratából
történő közös tevékenységet (szabadidős tevékenységet).
g. A fiataloknál elősegíteni a technika és a nyelvek iránti érdeklődésük felkeltését.
Ennek érdekében együttműködni az általános, közép- és felsőfokú oktatási és
nevelési, valamint más ifjúsági intézményekkel, szervezetekkel.
h. A klub felkarolja és elősegíti a hobbi szintű, kedvtelési rádióamatőr
tevékenységet is.
i. Részt vesz és együttműködik minden olyan tevékenységben, ami a fenti célokat
népszerűsíti és elősegíti.
j. Katasztrófa és rendkívüli helyzet esetén hírközlés biztosítása a
katasztrófavédelmi szervek felkérésére, az együttműködési szerződések,
megállapodások alapján.
2. Az egyesület tevékenysége:
Az egyesület a céljai megvalósítása érdekében szervezi és koordinálja a rádióamatőr
tevékenységet, versenyeket, oktatást és együttműködéseket.
3. Az egyesület közhasznú tevékenységet nem végez.
III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak
támogatást nem nyújt.
IV.
Tagdíj
1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek
2. A tagdíj mértékét és esedékességét évente a közgyűlés határozza meg.
3. Az új tag a belépés évében időarányos tagdíjat fizet, a belépéstől számított 8 napon
belül.
4. A tagok az esedékes tagdíjat minden év július 1-ig kötelesek megfizetni. A fizetés
történhet az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás
útján.
V.
Tagság
Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban
foglalt rendelkezéseket elfogadja.
VI.
Tagsági jogviszony keletkezése
1. A tagság belépési nyilatkozat elfogadásával jön létre.
2. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem
beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással
határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba
foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A
tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VII.
Tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a. A tag kilépésével.
b. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c. A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával
bármikor, indokolás nélkül megszűntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az
elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai
közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát
súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség
folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell
hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő
távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen
biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is
képviseltetheti magát.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az
indokolásnak tartalmazni kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat,
továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló
határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8
napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől
számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés
beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli
időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással,
egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban
kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII.
A tagok jogai
Az egyesület tagja jogosult:
a. az egyesület tevékenységében részt venni
b. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének
megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d. az egyesület irataiba betekinteni
e. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben
jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A
képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba
kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.
IX.
A tagok kötelezettségei
Az egyesület tagja:
a. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület
tevékenységét.
b. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá
vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez
bejelenteni.
X.
Az egyesület szervei
1. Közgyűlés
2. Elnökség
3. Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
A közgyűlés
1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a. az alapszabály módosítása;
b. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e. az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről
szóló jelentésének - elfogadása;
f. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő
az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával,
vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési
igények érvényesítéséről való döntés;
i. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval,
elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli
igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes
küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés
azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az
ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag
hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét,
idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan
részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat
kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés
határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra
történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében
a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot
legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok
és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés
indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az
elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését,
továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak
meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet
elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát
megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a
szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat,
ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő
kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
5. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések
megtétele céljából, ha
a. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
vagy
c. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot
adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület
megszüntetéséről dönteni.
6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.
A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a
határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra
jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű
szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a
jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két
fős szavazatszámláló bizottságot.
8. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a
tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi –
képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú
szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés
levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a. az egyesület nevét és székhelyét;
b. a közgyűlés helyét és idejét;
c. a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv
hitelesítőjének a nevét;
d. a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a
szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy
erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál a jelenlévő, szavazásra
jogosult tagok egyszerű többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem
szavazhat az,
a. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy
f. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
10. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában -
egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának
módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az
egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok
háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
11. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett
tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is
közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Az elnökség
Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben,
amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
1. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra. A közgyűlés a
tisztségviselők megbízását négy évnél rövidebb időtartamban is meghatározhatja.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a. a megbízás időtartamának lejártával;
b. visszahívással;
c. lemondással;
d. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
f. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető
tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy
működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy
megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik
hatályossá.
2. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi
személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat
nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető
tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő
az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a
büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető
tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet
vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól
jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet
folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban
megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői
tevékenységtől.
3. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az
elnökségi ülést az elnök hívja össze írásban, igazolható módon, legalább 8 nappal az ülés
időpontját megelőzően. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és
napirendjét. Az elnökség határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele jelen van. Az
elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet
kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévőket, a megtárgyalt
napirendi pontokat és a hozott határozatokat.
4. Az egyesület vezető tisztségviselői:
a. Elnök
b. Alelnök
c. Elnökségi tag
Az elnök
1. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök önállóan látja el.
2. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános és önálló.
3. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök önállóan gyakorolja.
Az elnök hatásköre:
a. az Alapszabály előírásai, a közgyűlés és elnökségi határozatok végrehajtásának
irányítása és ellenőrzése. Ennek érdekében egy személyben dönt és intézkedik két ülés
között a klubot érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés és az
elnökség kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről az elnökség számára utólagos
beszámolási kötelezettsége van.
b. Képviseli a klubot a mozgalmi és sportági rendezvényeken, versenyeken, továbbá a
hazai és külföldi szervezeteknél, valamint a felügyeleti és államigazgatási szerveknél
és egyéb fórumokon.
c. a közgyűlés és elnökségi ülések összehívásának kezdeményezése és vezetése.
d. az elnökség ülései közötti időben, az alelnök útján megteszi a szükséges
intézkedéseket.
e. aláírási, utalványozási és munkáltatói jogkör gyakorlása.
f. az elnök - utalványozási jogköre kivételével - meghatározott ügyekben, vagy az ügyek
meghatározott fajtájára valamely jogkörét átruházhatja az elnökség meghatározott
tagjára vagy a klub valamely tisztségviselőjére.
Az alelnök
1. Az Alapszabály, a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően, az elnök
irányítása mellett vezeti a klub ügyviteli munkáját.
2. Gondoskodik a közgyűlés és az elnökség elé kerülő előterjesztések kidolgozásáról,
valamint ezen ülések jegyzőkönyveinek, emlékeztetőinek vezetéséről, őrzéséről és
nyilvántartásáról.
3. Szervezi és támogatja a bizottságok munkáját.
4. Gondoskodik a "megőrzendő" (ad depositum) iratok nyilvántartásba vételéről és
megőrzéséről.
5. Gondoskodik a költségvetésbe felvett és utalványozott összegek érvényesítéséről.
6. Gondoskodik a Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság által feltárt, vagy egyéb
úton tudomására jutott hiányosságok megszüntetéséről. Ilyen esetben írásban
tájékoztatja a Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét és az elnökséget.
7. Felelős a közgyűlés által jóváhagyott költségvetésnek, a klubvagyonnak a hatályos
jogszabályok szerinti felhasználásáért és kezeléséért.
8. Előkészíti a közgyűlést és az elnökségi üléseket, javaslatot tesz annak napirendjére.
9. Az elnök felmentése, vagy elhalálozása estén az elnöki teljes jogkört átveszi a
legközelebbi közgyűlésig terjedő teljes időszakra.
10. Koordinálja az egyesület gazdálkodási, vállalkozási tevékenységét.
11. Felelősséggel tartozik és munkájáról beszámol a közgyűlésnek és az elnökségnek.
12. Ellátja mindazon teendőket (ügyviteli, képviseleti stb.), amellyel a közgyűlés és az
elnökség megbízza.
Elnökségi tag
1. Megválasztása az Alapszabály előírásai alapján történik.
2. Az elnökségi tag feladata a két közgyűlés között a tagság képviselete.
3. Az elnökségi tag más tisztségekre is megválasztható, illetve kinevezhető.
4. Az elnökség tag az elnökségben szavazati joggal rendelkezik.
Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (GPEB)
1. A Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: ellenőrző bizottság) az
egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére létrehozott szerv.
2. Az ellenőrző bizottság létrehozása nem kötelező, azt az egyesület a működés
átláthatóságának biztosítása érdekében hozta létre.
3. Az ellenőrző bizottság 3 tagból áll, az elnököt és tagjait a közgyűlés választja 4 év
időtartamra.
4. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az egyesület vezető tisztségviselője.
5. Az ellenőrző bizottság feladata különösen:
a. az egyesület gazdálkodásának ellenőrzése,
b. az éves beszámoló véleményezése,
c. a jogszabályok és az alapszabály betartásának vizsgálata.
6. Az ellenőrző bizottság jogosult az egyesület irataiba betekinteni, a vezető
tisztségviselőktől felvilágosítást kérni.
7. Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
Működésének részletes szabályait maga állapítja meg.
XI.
Nyilvántartások
1. Az egyesület a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét,
lakóhelyét/székhelyét és a tagsági jogviszony kezdetének időpontját.
2. Az egyesület a közgyűlés és az elnökség határozatairól nyilvántartást vezet.
XII.
Az egyesület megszűnése
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó
vagyon felhasználásáról a közgyűlés dönt a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek
megfelelően.
xIII.
zárő rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgrári Törvénykönyv és a civil törvény
rendelkezései az irányadók.
Ke|t:2026. március 25.
